Szőcs Géza jelölése a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe váratlan indulatokat váltott ki. Ezzel kapcsolatban közölte az Erdélyi Napló több olyan hozzászólás szövegét, akik kiálltak Szőcs Géza mellett: Tőkés László püspök, Gothár Péter rendező, Márkus János /Ausztria/, Borbély Ernő, Kodolányi Gyula, a budapesti Magyar Szemle főszerkesztője, Király Károly, Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ Polgári Centrum és dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Nóvum Fórum frakciójának vezetője és dr. Bíró Gáspár. Ugyanebben a számban tájékoztató olvasható a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeivel és Ábrahám Dezső főtitkár személyével kapcsolatban. Szőcs Géza rögzítette, mire költötte a kapott összegeket. - Koblenz József pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám Dezső életcélja, hogy bosszúból a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./
1997. augusztus 1.
Demeter Sándor Temesváron létrehozta a színházban a korszerű stúdiótermet és idén már másodszor megszervezte a Csepűrágó Ünnepet. A Csepűrágó Ünnep lényegében szabadban töltött két nap, amikor vásári vidámság van, emellett színházi jelenetek folynak különböző tereken. A beszámoló szerint tavaly hatalmas sikere volt Márkus János bécsi zenész és képzőművész önseggberúgógépének. Idén "Márkus és Domonkos Csaba pofozható portréja nyújtott döbbenetes játéklehetőséget az öntevékeny polgárnak." "A rendezvény főleg szabad térre kivitt színházi előadásokból állt és könnyűzenei koncertekből." A cikkíró lelkesedett az ünnepért és további ötletekkel állt elő. /Zsehránszky István: Baki és nyereség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.1./
1999. július 20.
Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban egyedülálló hegedű-kiállítást, mintegy 16 nagy értékű hegedűt láthatott-hallhatott a közönség. A kiállító Márkus-Barbarossa János nemcsak neves hangszerkészítő, hanem figyelemreméltó műgyűjtő, akit a világ már számon tart. Szülővárosát nemcsak e kiállítással tisztelte meg, hanem díjmentesen hegedűket értékelt fel. A 45 éves hangszerkészítő művész beszélt a hegedűről és készítéséről. /A hangszerkészítő művész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1999. október 9.
Okt. 7-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában bemutatták Márkus-Barbarossa János /sz. 1955/ Éjfél a repülőtéren című verseskötetét. A másság már a kötet elején is észlelhető: az eddig megszokott oldalszámozást az ábécé betűi helyettesítik. A könyvet Domokos Csaba grafikái díszítik. Márkus-Barbarossa János életének - mint mondta - két alapvető vonása van: a tolerancia és a humor. A sokoldalú művésznek tavaly hangszerkiállítása volt, idén a 25 év terméséből összeválogatott verseit adta ki. Ami pedig a jövőt illeti, talán a készülő szonettkötetével is megismerkedhetünk. /Majláth Orsolya: Éjfél a repülőtéren, avagy egy másfajta könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 26.
Faludy Györgyöt 1981-ben, Torontóban ismertem meg személyesen - mondta Szőcs Géza költő, politikus, az Erdélyi Híradó felelős kiadója -, és már akkor rendkívüli módon imponált nekem az a szellemi frissesség és éberség, amellyel az akkori Magyarország és Erdély történéseit követte. Tudni való, hogy 1981-ben, amikor ez történt, már több évtizede nem tehette be a lábát Faludy Magyarországra, Erdélyben pedig sohasem járt." "Amikor nyáron, Magyarországon egy újabb alantas cikk jelent meg ellenem, Faludy György kiáltványban állt ki mellettem, amelyben rámutat arra, hogy az ellenem irányuló támadások mennyire alantas hátterűek, és milyen sötét érdekeket szolgálnak. A kiáltványt különben többen is aláírták, többek között Jancsó Miklós filmrendező is..." "A kiáltványt - amelyen költők, színészek aláírásai is szerepelnek - eljuttatták hozzám is, közlés végett. Én ezt - bármennyire is furcsán hangzik - szerénységből nem tettem közzé. Talán várom a következő támadást, és majd akkor..." "A kiáltvány után megkérdeztem Faludyt: ha már ilyen tisztán látja az erdélyi viszonyokat, nem akar felolvasó körutat tenni nálunk? Õ azonnal igent mondott..." - Az Erdélyi Híradó Előretolt Helyőrség című folyóiratát Orbán János Dénes szerkeszti, aki ez évben Faludy György-díjat kapott; a körút megszervezésében oroszlánrész jutott a fiatal költőnek, valamint társainak, Bécsi Barbarossa Márkus Jánosnak és Farkas Wellman Endrének. Ez alkalomra sikerült egy rendhagyó Faludy-versválogatást is készíteni, most fog megjelenni. A kiadvány azért is figyelemre méltó, mert Faludynak kizárólagos szerződése van saját könykiadójával, és a költő - a körút kedvéért - rávette kiadóját, egyezzen bele a rendhagyó erdélyi kiadásba. /Szabó Csaba: Kolozsvárra látogat Faludy György. A 90 éves költő kiáltványban állt ki Szőcs Géza mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2000. november 17.
Nov. 17-én Nagyváradon a pozsonyi AB-ART Könyvkiadó köré tömörülő szlovákiai magyar írók - Pénzes Tímea, Juhász Katalin, Németh Zoltán, Csehy Zoltán, Balázs F. Attila -, valamint a kolozsvári Előretolt Helyőrség Könyvkiadó szerzői - Márkus Barbarossa János, Nagy-Koppány Zsolt, Szálinger Balázs és Farkas Wellmann Endre - mutatkoznak be a váradi közönségnek. /Íróvendégek Pozsonyból és Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./
2002. január 11.
Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.
2002. február 11.
Febr. 9-én Kolozsváron megalakult az E-MIL, vagyis az Erdélyi Magyar Írók Ligája, huszonhét író és költő jelenlétével. Az E-MIL az írók érdekeit védi, támogatja a kulturális kiadványokat, könyvkiadókat, nyomdákat, könyvkereskedelmet, ugyanakkor évente díjazza a legértékesebb műalkotásokat, találkozókat szervez. Az E-MIL tagjai nemcsak az erdélyi magyar, és innen elszármazott írók lehetnek, hanem csatlakozhatnak mindazon személyek, akik — etnikai hovatartozástól függetlenül — magyarul írnak és jelentetnek meg műveket. Megalakulása után az E-MIL megszavazta választmányát: Fodor Sándor, György Attila, Orbán János Dénes, Király László és Kinde Annamária, valamint a Szakmai Becsületbíróság három tagját, Kötő József, Márkus-Barbarossa János és Gittai István személyében. /Köllő Katalin: Megszületett E-MIL Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2002. február 15.
Fodor Sándort választotta meg az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökének. Fodor elmondta, hogy jó kapcsolatban akarnak lenni a Romániai Írók Szövetségével, a Magyar Írók Szövetségével vagy a Romániai Magyar PEN Központtal, de az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal is, amelynek vezetője és mindenese egy személyben Lőrincz György, a kiváló prózaíró, Fodor jó barátja. /Bodoki Árpád: Beszélgetés Fodor Sándorral, az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./ Márkus Barbarossa János, külföldön élőként fontosnak tartotta Erdélyben az E-MIL megalakítását. Egy érdekvédelmi szervezet nélkülözhetetlen, viszont a táborokra szakadás mindeddig meggátolta ennek létrehozását, magyarázta döntését. Számításai szerint közel ötven tagja lehet az E-MIL-nek. /Nagyálmos Ildikó: Mozgékonyabb és könnyebben kezelhető. Interjú Márkus Barbarossa Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligája ötletgazdájával és kivitelezőjével. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./
2002. augusztus 26.
Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2003. szeptember 9.
Márkus Barbarossa János egyike az erdélyi magyar irodalom legérdekesebb személyiségeinek. Költő, zeneszerző, elismert hegedűkészítő. Még zeneszerzőként is jelentkezett. Most hangszereket készítek, és ebből él. Nagyon szegény volt, nem tudta megvásárolni a hangszereiket, ezért inkább elkészítette őket, közölte a vele készült beszélgetésben. Kezdetben végigjárta az akkoriban engedélyezett Kelet-Európa múzeumait és mestereit, később a nagyvilág összes komoly műhelyét. Költészetét így jellemezte: "mindig is a történésnek, a korszellemnek voltam és vagyok is az embere, én nem tűröm a nosztalgiát." /Karácsonyi Zsolt: Nem tűri a nosztalgiát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./
2003. december 2.
Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának tiszteletet s rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Először Nagyváradon folyt az elszigetelése, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Bécsbe települt át a diktatúra legsötétebb évei elől. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt a hazai irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szervezése is segített abban, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Sokat jelent számár a szülőföld, Szilágyzovány, harminc éve minden önéletrajzának alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Életének valamennyi állomása példaképekhez is kötődik. Elsőnek Wanek Wilhelm Franzot, valamikori rajztanárát említette (Wanek Ferencként ismert, jelenleg épp Kolozsvárott tanár), ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre s a másság tiszteletére. Néhai Visky Árpád színművésztől kitartást és igényességet tanult, Bajor Andortól humorosan elviselni az elviselhetetlent, de még sorolhatná tovább. Amikor el kellett hagynia Erdélyt, először New Yorkba ment, ahol barátja várta műteremmel, lakással. Azonban szó szerint azzal utasította vissza az akkori bécsi amerikai nagykövet, hogy az Államoknak semmi szüksége hozzá hasonló izgató és elégedetlen elemekre. Így aztán egy idő után Bécs mellett döntött feleségével. Azért kellett létrehozni Erdélyi Magyar Írók Ligáját, mert intézményesített formákra van szükség, hogy a közösség érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2004. június 28.
Jún. 26-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az irodalmi közösség gondjairól tanácskozott az Erdélyi Magyar Írók Ligájának vezetőjével, Sántha Attila elnökkel, Fodor Sándor tiszteltbeli elnökkel és a választmány tagjaival, Orbán János Dénessel, Böszörményi Zoltánnal és Márkus-Barbarossa Jánossal a Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében. A megbeszélésen az E-MIL vezetői ismertették szándékukat, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Irodalmi Alapot, és felkérték az RMDSZ vállalja az ehhez szükséges törvényes keretek megteremtését a vonatkozó jogszabály módosításával. A résztvevők elemezték a könyvterjesztés javításának lehetőségeit is. Ennek egyik eszköze a központi könyvlerakat létrehozása lenne. Markó Béla bejelentette: kérni fogja az RMDSZ megyei és helyi önkormányzati tisztségviselőitől és tanácsosaitól, hogy a költségvetésekbe jelentős tételként foglalják bele – különös tekintettel a magyar nyelvű kiadványokra – a könyvtári vásárlásokra szánt összegeket, valamint az irodalmi jellegű rendezvények támogatását. Az E-MIL képviselői elmondták, hogy szükségesnek tartják a különböző forrásokból származó támogatások összehangolását, és képviselőik bevonását a támogatásokat megítélő szaktestületekbe. /Párbeszéd a jövőért erdélyi magyar írókkal. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 28., 2758 sz./
2005. március 7.
Március 5-én tartotta közgyűlését a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Írók Ligája. Sántha Attila volt elnök és ügyvezető kifejtette lemondásának fő okait. A december 5-i sikertelen népszavazás után – mellyel kapcsolatban az E-MIL is állást foglalt – nehezére esne magyarországi támogatókat keresni, ugyanakkor költői pályáját is megzavarta a háromévi papírmunka. Demeter Attila sóhivatalnak nevezte az E-MIL-t, majd kilépését közölve távozott. Többen egyetértettek vele abban, hogy az érdekvédelem lenne a legfontosabb célja a testületnek. A testület végül megszavazta az öttagú választmányt: Sántha Attila, Márkus Barbarossa János, Fekete Vince, László Noémi és Karácsonyi Zsolt személyében. A választmány tagjai Márkus Barbarossa Jánost választották meg elnöknek, aki Király Zoltánt nevezte ki ügyvezető igazgatónak. Az E-MIL új, Bécsben élő elnöke szerint fontos lenne Magyarországon is bejegyzett szervezetként működtetni a testületet, így valamennyi tevékenységet – az írótáborokat, felolvasó-körutakat, a díjátadásokat – sikeresebben lehetne finanszírozni. /(Rostás-Péter Emese): Márkus Barbarossa János az új E-MIL-elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2005. március 25.
A szeptemberben 95. életévét töltő Faludy György írót üdvözölhette március 24-én Aradon a közönség a Jelen Házban. A találkozóra Böszörményi Zoltán házigazda, Márkus Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész mellett eljött Anavi Ádám temesvári költő is, akinek 96. születésnapját februárban ünnepelték. A közel egy évszázadot át- és megélt Faludy mind az öt kontinensen megfordult, találkozott Einsteinnel unokatestvére, Szilárd Leó Nobel-díjas fizikus révén, együtt sörözött Karinthy Frigyessel, barátja volt Kassák Lajosnak és Márai Sándornak, sőt Picassóval is megismerkedett. Faludy a recski kényszermunkatábor borzalmairól is beszélt. 1941-ben érkezett Amerikába, másodszorra 1989-ben tért haza. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője ajándékkal lepte meg a költőt: a Korunkban 1930–40. között közölt Faludy-verseket és -fordításokat lefénymásolta és 64 oldalas kötet formájában átnyújtotta. /(nagyálmos): A Mester Aradon, először. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. augusztus 18.
Augusztus 18-án kezdődik a négynapos zetelaki írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az E-MIL elnöke a Bécsben élő Márkus Barbarossa János. Idén is mintegy 80–100 íróra számítanak a határon innen és túlról. Láng Gusztáv, Kántor Lajos és Domokos Géza A romániai magyar irodalom 1945–1970 között témáról tartanak előadásokat. Előadások hangzanak el a középiskolai tankönyvkiadásról, az irodalom felsőfokú oktatásáról és az erdélyi könyvterjesztés jelenlegi helyzetéről. /Negyedik zetelaki írótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
2005. december 19.
Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2006. április 10.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című előadás-sorozatot április 8–9-én rendezték meg Kolozsváron. Mindvégig megválaszolatlan maradt: lehet-e egységes, jó-e az, ha egységes a magyar irodalom, jó-e az, ha utópia? Az előadók magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, kritikusok voltak. Kérdésként merült fel az is, hogy hová sorolhatjuk a csángó népi költőket? A végkicsengés az volt, hogy nem beszélhetünk egységességről, nincs és nem volt irodalmi egység. Különvált, de összeforrt irodalomról beszélhetünk, egységesség helyett egyetemes magyar irodalomról, amelyben helyet kap a nyugati irodalom is. /Vetési Júlia: Egységes-e a magyar irodalom? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kolozsváron megtartotta évi közgyűlését az E-MIL, az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Márkus Barbarossa János elnök beszámolóját követően az eddigi vezetőség lemondott, majd új vezetőséget választottak. Az E-MIL új elnöke Orbán János Dénes, választmányi tagok Böszörményi Zoltán, Király Zoltán, László Noémi, Márkus Barbarossa János, intendáns György Attila. /Új vezetőséget választott az E-MIL. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2006. augusztus 28.
A hét végén ötödik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) éves írótáborát Zetelakán. Az írótábor alapcélja: irodalmi fórumként teret adni a hazai és határon túli magyar írók találkozásának, eszmecseréjének. Az idei írótáborban kiemelten az 1956-os forradalomra emlékeztek, de az irodalmi műhelyek, folyóiratok bővülő pályázati lehetőségeit is felvázolták. Az augusztus 24-i tábornyitón Lakatos Mihály, a magyar kultuszminisztérium erdélyi származású főosztályvezetője, Papp-Kincses Emese Hargita megyei tanácsos, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke valamint Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A székelyudvarhelyi színtársulat közreműködésével Márkus-Barbarossa János, Szabó K. István és Kiss Budai Tibor performansz-szerűen oldotta a hangulatot. Augusztus 26-án irodalmi műhelyek, folyóiratok bővülő pályázati lehetőségeiről esett szó. A közgyűlést is megtartották. /Tóth Adél: Palacsintás E-MÍL tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Az írótábornak mintegy ötven résztvevője volt. Kalász Márton és Kovács István író, történész a magyar írók szerepéről beszélt az 1956-os forradalomban. A liga közgyűlésén a felszólalók vitába keveredtek az E-MÍL működésének néhány pontját illetően, de mindenki egyetértett abban, hogy az érdekvédelmi szervezet jó úton halad. – Az E-MÍL egyik legfontosabb tennivalója az Irodalmat a vidéknek elnevezésű program működtetése – mondta Orbán János Dénes elnök. /Burus János Botond: Zetelaki írótábor: irodalmat a vidéknek! = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2006. október 20.
Kelet-Európa első hangszer-restauráló műhelyét nyitotta meg október 19-én Kolozsváron Márkus Barbarossa János képzőművész, zenész, zeneszerző, író, ahogy ő mondja, életművész. A hangszer-restaurátori mesterséget Európában tanulta, vándorútra kelt, és olyan helyeken állt meg tanulni, mint Bécs, Prága, Párizs, London vagy München. Kolozsváron oktatni is fogja ezt a mesterséget, ingyenesen. Barbarossa nemcsak restaurál, hanem szakvéleményez is hangszereket Bécsben, Brüsszelben, Düsseldorfban vagy Milánóban. /Debreczeni Hajnal: Barbarossa életművészete. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2006. október 23.
Kolozsváron megnyílt Burján-Gál Enikő fiatal képzőművész festészeti tárlata. A megnyitón Márkus-Barbarossa János hangszerkészítő mester értékelte a képeket. Lírai szimbolizmusnak nevezte a munkákat. /Mihály Zsombor: Kettős élményhatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2006. december 18.
December 16-án tartotta évzáró gálaestjét az Erdélyi Magyar Írók Ligája Kolozsváron, amelynek keretében kiosztották az idei irodalmi kitüntetéseket is. Az idei zetelaki írótáborban megalapított Pelenka-díj az erdélyi magyar írók szaporodását hivatott támogatni, az elsőt már a táborban átvehette Farkas Wellmann Éva, most pedig Karácsonyi Zsolt és Szántai János. Az Irodalmi Jelen szokás szerint három díjat osztott, a vers kategóriában idén Karácsonyi Zsoltot tüntette ki, a prózadíjat Kukorelly Endre kapta, a kritika-díjat pedig Kántor Lajos. Márkus Barbarossa János jelentette be az Avantgardrobe-díjat, amelynek célja, hogy alternatív, az irodalomhoz kötődő műfajokat díjazzon. Idén Bereményi Géza szövegíró kapta a díjat, illetve Csillag István grafikus, illusztrátor. A Méhes György-díj debütdíját idén Noszlopi Botond vihette haza Csendrapszódia című kötetéért, a Méhes György nagydíjat, az Év Könyve Díjat Szőcs Géza kapta Liberté 1956 című kötetéért. Sor került a szintén újonnan alapított Mátyás Király díj odaítélésére is. Olyanok kapják meg, akik generációkat fognak össze írásaikkal: az elismerésben Fodor Sándor részesült. Az évadzáró irodalmi hét keretében bemutatták Balázs Imre József Vidrakönyv című verseskötetét is, amely a Koinónia Kadó gondozásában az Éneklő borz sorozatban jelent meg. /Varga Melinda: Kiosztották az E-MIL díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. július 7.
Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Amikor apacsavar s anyacsavar alaphelyzetű dalát bekonferálta, a hallgatóságnak rögtön beugrott az utalás Ceausescura és nejére. Elszigetelték Nagyváradon, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Elvbarátai vagy meghaltak, vagy megszöktek, ő maga is Bécsig futott a diktatúra idején. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt az erdélyi irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szeretetteljes erőszakoskodása és itteni barátainak szervezkedése hozta világra az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) is. Márkus Barbarossa Jánosnak nagyon sokat jelent a szülőföld. Harminc éve minden önéletrajza alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Példaképei határozták meg gondolatvilágát. Első példaképe Wanek Wilhelm Franz, valamikori rajztanára (Wanek Ferencként ismert, jelenleg Kolozsvárott oktatja a geológia rejtelmeire a fiatalokat) volt, ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre. Az E-MIL létrejöttéről elmondta, intézményesített formákra azért van szükség, hogy ne csupán az egyén, de a legnemesebb formában értendő közösség is érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2007. szeptember 4.
Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./
2007. október 4.
Maraton jellegű felolvasással kezdődött október 1-jén Kolozsváron a Bretter Kör évadnyitó találkozója a Bulgakov kávéházban. Márkus-Barbarossa János Fidelius törperegényének kéziratát olvasta fel Köllő Csongor színművészeti hallgató. A könyv nyomtatásban még nem látott napvilágot. Márkus-Barbarossa János elmondása szerint a könyv először német nyelven fog napvilágot látni, csak utána kerül sor a magyar nyelvű publikálásra. A felolvasott szöveg hallatán jól kirajzolódik néhány kolozsvári irodalmi figura alakja, jelleme, tevékenysége. A történet főszereplője, kulcsfigurája Fidelius, köré csoportosul még néhány jellegzetes szereplő. /Varga Melinda: Évadnyitó a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2007. december 14.
A Szabédi-estek keretén belül december 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, Orbán János Dénes és ügyvezető elnöke, Király Zoltán beszélt az írószövetségről az érdeklődőknek. Orbán János Dénes elmondta: az írószövetségeknek általában érdekvédelmi szervezeteknek kellene lenniük, de túl sok ilyen jellegű esetük még nem volt. Ezért az E-MIL-nek ez csak egy képletes funkciója. Inkább rendezvényszervezéssel és a tagok népszerűsítésével foglalkoznak. Az E-MIL-nek kilenc országból vannak tagjai, ebből 35-40 aktív tag. Kötő József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint az E-MIL-nek iskolát teremtő jellege van. 2001-ben, a hargitafürdői írótáborban alakult meg az E-MIL, akkor 21-en írták alá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. A most hét végén megszervezett E-MIL gálára, amelyre Brassóban kerül sor, kilenc díjat fognak átadni, valamint Márkus Barbarossa János is felajánlott egy 1000 eurós díjat. Ezen kívül néhány éve 500 lejes Pelenka díjat is átadnak, azoknak a szerzőknek, akiknek családjában éppen gyerek született abban az évben. Idén tíz ilyen szerző is van. /D. I. : E-MIL bemutatkozó a Szabédi-esten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2007. december 17.
December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2008. november 13.
Kolozsváron az Insomnia kávéházban megnyílt Márkus Barbarossa János Anti-Art elnevezésű tárlata. A kiállító elmondta, hogy a lehető legkülönlegesebb, „univerzális-hiperbolaid” alkotási forma megnyilvánulásában lesz része a közönségnek, majd felolvasta egy „anti-versét” is. /Potozky László: Az „anti-művészet” estje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 19.
Demeter Ferenc bábszínész volt Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja, aki felolvasta írásait. Bréda Ferenc kritizált: „Próza, de nem epika” – állította. Márkus Barbarossa János vette védelmébe a szerzőt. /Potozky László: Kísérletező próza a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2008. december 15.
Egy hétig tartottak az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) szervezte irodalmi évadzáró rendezvényei. Az évi irodalmi teljesítményeket a gálán értékelték. Két Méhes György- és három Irodalmi Jelen Díjat osztottak ki Kolozsváron. A Méhes György-nagydíjat idén Jean Luc Moreau, Bánffy Miklós trilógiájának francia fordítója kapta. A Debüt-díj Jancsó Noémié lett az Emotika című kötetéért. A Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma könyv szerzőjét, Elek Tibort az Irodalmi Jelen Kritika Díjával illették, költészet kategóriában Weiner Sennyey Tibor: A tengerszint feletti magasság meghatározása kötetet díjazták, prózában Cserna Szabó András Puszibolt könyve kapott elismerést. Avantgarderobe Díjjal idén senkit nem tüntettek ki. Orbán János Dénes író, költő, az EMIL elnöke az idei irodalmi termést értékelve elmondta: „az eddigi évek tapasztalataival ellentétben, nem zárunk gazdag évadot, a nevesebb szerzők valószínűleg jövőre rukkolnak elő nagy műveikkel, most a pályakezdők munkáját illeti dicséret”. Márkus-Barbarossa János költő, hangszerkészítő, az Avantgarderobe-díj alapítója mindennek igazolásául kijelentette: nem tartott idén senkit érdemesnek az elismerésre. Jean Luc Moreau francia költő, műfordító a Bánffy-trilógia mellett több magyar költő versét is lefordította franciára. A díjátadó ünnepséget megelőzően hármas könyvbemutatót tartottak: Szálinger Balázs, Cserna Szabó András és Elek Tibor művei voltak terítéken, a beszélgetést Karácsonyi Zsolt költő moderálta. A fesztivált L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára és Muszka Sándor fellépése zárta. /Varga Melinda: Franciáé a Méhes-nagydíj. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
